Egy szép korszak vége

Augusztus 2-án, egy kicsit szomorú vasárnapi istentiszteletre gyűlt össze közösségünk. Egy 13 évig tartó szép és küzdelmes korszak ért véget közösségünk életében azzal, hogy a mai napon hálát adtunk a Kisantal házaspár – Zsuzska és Tibor (Kisanti) - gyülekezetünkben végzett szolgálatáért.

Zsuzska ugyanis elvégezte a pápai teológiát, és immár hatodévesként a Pápai Református Gyülekezetbe kapott püspöki kirendelést. Így férjével együtt a pápai református közösségben folytatják szolgálatukat.

Zsuzska közösségünk kántora, egy időben énekkarunk vezetője, és gyermekmunkásunk volt. Kisanti iskolánk igazgatója, majd tanára, presbiterünk, lelkipásztori munkatársunk, testvérünk jóban-rosszban. Sokunk lelkigodozója, lelkitársa, gyámolítója és bátorítója volt. Egyik szemünk tehát sírt a mai alkalommal, a másik szemünk pedig együtt örült.

A Dániel 12,3-mal kértük Isten áldását tőlünk különváló utukra: „Akkor a bölcs tanítók fényleni fognak, mint a nappali égbolt. Ezek sokakat elvezettek az igazságosságra, ezért örökké ragyogni fognak, mint a csillagok."

 

Az istentisztelet után közösen ebédeltünk, majd az egész alkalom megkoronázaként közösen dicsértünk Istent énekszóval!

 

Kedves Zsuzska! Kedves Kisanti! Köszönjük, hogy velünk utaztatok, hogy veletek utazhattunk! Isten áldja meg további utatokat! S tudjuk, mert ismerünk benneteket, hogy az áldás nem fog elmaradni tőletek!